Üdvözöllek titeket! Jó olvasást! :-)

2014. szeptember 23., kedd

2.rész

-Brrr! Brr!
- Ó istenem! - Még a szememet sem nyitottam ki, a sötétben tapogatózva nyomtam ki az ébresztó órát. Nincs kedvem még felkelni. Túl korán van…és most a tánchoz is fáradt vagyok. De egy bizonyos. Most fel kell kelnem. Mert este verseny, addig pedig még próba is van.
Jó. Ezzel a ghondolatmenettel tíz perc ment el. Nagyon kell sietnem.

Felvettem a dresszemet, a fekete tütüt, és a spiccipőt. Futottam le a pincével összekötött nagyobb helyiségbe,  amit táncteremnek alakítottunk ki.A tanárom hamar meg is érkezett, és elkezdtük a kemény próbát.

Zsöté, plié, spicc! Triplatúr!
És ismétel!!!
Hallottam, de nem tudtam megcsinálni.
Teljesen szét voltam szórva. Már előre tudtam, hogy ez a verseny nem fog sikerülni.

Összpontosíts! Összpontosítanod kell! Hallottam magamban.
A francba. Mindent megfordítottam. Ezt nem így kellett volna.

- Jó! Akkor most tartunk egy kis szünetet! - mondta nagyon mérgesen a tanítóm - Ilyen rosszul még sosem teljesítettél.
- Ahh. Tudom. Rossz napom van. Alig tudtam felkelni.
-Ilyen sületlenségeket nem is akarok hallani. Na szedd össze magad és kezdjük újra.

Hát a szünet után semmi se ment jobban. Sőt ha mondhatom, a teljesítményem még  lehangolóbb volt.
Reméltük a versenyen majd minden jobb lesz.

Hazaszaladtam ebédelni. Apa is elkészült, majd elindultunk a több órás útra.  Apa tiszta ideg volt. Megszokta már , hogy minden versenyen jól teljesítek. De most a tánctanárom elmomdta neki, hogy ma próbán semmi sem ment. Egész úton csak szidott. Megállás nélkül beszélt.
- Apa ! Inkább az útra figyelj, az isten szerelmére!
- Kislányom! Tudom én mit csinálok!
Párszor persze hirtelen másik sávba siklottunk, de apa szeencsére mindig visszakapta a kormányt.

Már nagyon vártam a versenyt. Csak a táncra és a zenére öszpontosítottam. Mp3 lejátszón a Hurt című számot hallgattam, ami az egyik kedvencem. Na igen. Teljesen belemerültem. Majd egyszer csak apa kiáltását hallottam. Előrenéztem. Egy őz futott át az úton. Mire fel tudtam fogni, hogy mi  is történt most , apa kocsijának az orramár a fában volt..

2014. szeptember 21., vasárnap

2014. szeptember 10., szerda

Írói megjegyzés

Heló! Bocsi, hogy ilyen régen írtam, csak táborba voltam az első rész után, utána meg nem volt sose időm, meg az iskola is megkezdődött. Innentől minden megy a régi kerékvágásban, szépen sorban jönnek a részek. Mégegyszer bocsánat! Köszönöm a figyelmet!
Panna